Az Egyesült Államok bejelentette, hogy új rendszert dolgoznak ki a gázai palesztinok számára nyújtott humanitárius segélyezés megszervezésére, amely magáncégeken keresztül valósulna meg, miközben Izrael blokádja már harmadik hónapja folyik. Mike Huckabee, az Egyesült Államok izraeli nagykövete elmondta, hogy „elosztóközpontokat” fognak létrehozni, amelyeket biztonsági szerződött cégek védelmeznek, és ezek kezdetben több mint egymillió ember számára nyújtanak élelmiszert és egyéb alapellátmányokat, ezzel próbálva megakadályozni, hogy a Hamasz ellopja a segélyt. Huckabee hangsúlyozta, hogy Izrael nem vesz részt a segélyek kézbesítésében vagy elosztásában, ugyanakkor az izraeli erők biztosítják a központok körüli biztonságot.
A tervezet körüli viták közepette az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) ügynökségei hangsúlyozták, hogy nem fognak együttműködni a tervvel, amely szerintük „fegyverré” alakítja a segélyeket. Jens Laerke, az ENSZ humanitárius ügyek koordinációjáért felelős hivatalának szóvivője a BBC-nek elmondta, hogy ők csak olyan erőfeszítésekben vesznek részt, amelyek összhangban állnak az elveikkel. Kiemelte, hogy nincs szükség olyan rendszer bevezetésére, amely ellentétes bármilyen elvont humanitárius szervezet alapvető értékeivel.
Március eleje óta Izrael teljesen leállította a gázai területre irányuló ellátmányokat, beleértve az élelmiszert, menedéket, gyógyszereket és üzemanyagot is, ami humanitárius válsághoz vezetett a 2,1 milliós lakosság körében. Az ENSZ adatai szerint a gázai közétkeztetési konyhák egyharmadának be kellett zárnia az elmúlt két hétben az élelmiszer- és üzemanyaghíján. A World Central Kitchen, egy amerikai alapítvány, amely naponta 133,000 étkezést biztosított, szintén kénytelen volt leállítani működését, mivel kedden elfogytak az alapanyagai. Az alapvető élelmiszerek árai szintén az egekbe szöktek, például egy 25 kg-os lisztes zsák ára már 415 dollárra emelkedett Gázában, ami harmincszoros növekedést jelentett február végéhez képest.
Huckabee a jeruzsálemi sajtótájékoztatón elmondta, hogy Donald Trump elnök sürgős kérdésként tekint a gázai segélyezésre, és csapata arra van megbízva, hogy mindent megtegyen a humanitárius segélyek gyorsabb eljuttatása érdekében. Izrael és az Egyesült Államok a Hamaszt vádolják azzal, hogy eltérítette a segélyt. Az ENSZ és más ügynökségek hangsúlyozták, hogy rendelkeznek erős felügyeleti mechanizmusokkal, és amikor a segélyek megérkeztek Gázába, a fosztogatások száma nagymértékben csökkent.
A Trump-adminisztráció próbálja megteremteni a lendületet az új segélyezési kezdeményezés mögött, különösen az elnök jövő heti, gazdag arab öbölbeli országokba tervezett látogatása előtt, amelyek segíthetnek a finanszírozásban. Az újonnan bejegyzett Gázai Humanitárius Alapítvány (GHF) célja, hogy négy elosztóhelyet állítson fel, ahol élelmiszert, vizet és higiéniai csomagokat osztanak ki először 1,2 millió ember számára, ami a lakosság kevesebb mint 60%-át jelenti. A dokumentum hangsúlyozza, hogy a projekt célja végül minden gázai elérése.
A tervezet azt ígéri, hogy „helyreállítja azt az életfontosságú lifeline-t, amely független, alaposan auditált modell keretein belül közvetlenül – és kizárólag – a rászorulókhoz juttatja el a segítséget”. A GHF igazgatói és tanácsadói között említést nyert a World Central Kitchen korábbi vezérigazgatója, valamint a volt ENSZ Élelmezési Világszervezet vezetője, David Beasley is, bár az ő részvétele még nem megerősített.
A tervezett segélyezési mechanizmus működésének részletei még nem ismertek. A gázai háborút a Hamasz által október 7-én végrehajtott támadások váltották ki, amelyekben körülbelül 1,200 ember vesztette életét, és több mint 250 embert túszul ejtettek. Az izraeli katonai kampány eddig több mint 52,700 ember életét követelte Gázában, legfőképpen nőket, gyermekeket és időseket. Az izraeli biztonsági kabinet a múlt vasárnap jóváhagyta a Hamasz elleni fokozott katonai offenzívát, amely akár a lakosság déli irányú kényszerű elmozdítását is magában foglalhatja.
Ez a terv azonban széleskörű nemzetközi elítélést váltott ki, mivel sok izraeli szövetséges hangsúlyozta, hogy Izraelnek nemzetközi jogi kötelezettségei vannak, amelyek előírják a humanitárius segélyek akadálytalan átengedését. A brit Kormány Közel-Keletért felelős minisztere, Hamish Falconer a Parlamentben kifejtette aggodalmát, hogy az izraeli bejelentések „veszélyes új szakaszba” sodorhatják a gázai háborút.
A segélyezés témája kapcsán Falconer hozzátette, hogy nehezen elképzelhető, hogy a magánvállalatokon keresztül történő új izraeli segélyezési terv összhangban áll a humanitárius elvekkel és képes lenne kielégíteni a szükségletek mértékét. A GHF dokumentumon kívül a UN és más segélyszervezetek is hangsúlyozták, hogy a gázai határátkelők közelében tonnányi segélykészlet várakozik arra, hogy beléphessen, amennyiben Izrael engedélyezi. Jelenleg a blokád fenntartása mellett éhínség kockázata nő, és a gázai lakosság sorsa egyre kilátástalanabbá válik.
