Donald Trump neve sokakban és kereskedelmi vásárokon Kínában szinte nevetségessé vált. A kínai kereskedők, akik a 145%-os vámokkal találkoznak, nem éreznek félelmet, inkább egy online nacionalista mozgalom alakult ki, amely gúnyos mémeket készít Trump, JD Vance alelnök és Elon Musk részvételével. Ezek a videók és rövid klipek, amelyekben mesterséges intelligencia által generált karakterek dolgoznak cipő- és iPhone-összeszerelő vonalakon, vírusként terjednek a közösségi médiában. Kína nem úgy viselkedik, mint egy olyan ország, amely gazdasági fájdalmaktól tart, és Xi Jinping elnök egyértelművé tette, hogy Peking nem fog visszakozni. „Több mint 70 éve Kína mindig a saját erőforrásaira és kemény munkájára támaszkodott a fejlődés érdekében… soha nem számított mások ajándékaira, és nem fél semmilyen ésszerűtlen elnyomástól” – mondta az elnök a hónap elején.
Xi magabiztosságának egyik oka, hogy Kína ma már sokkal kevésbé függ az Egyesült Államokból érkező exporttól, mint 10 évvel ezelőtt. Ugyanakkor Trump vámemelései nyomást gyakorolnak a kínai gazdaság már meglévő gyenge pontjaira. Az ingatlanpiac válsága, a növekvő munkanélküliség és az öregedő népesség miatt a kínaiak nem költenek annyit, mint amennyire a kormányuk vágyik. Xi 2012-ben került hatalomra a felújított Kína álmával, amely most komoly próbára van téve – és nem csupán az amerikai vámok által. A kérdés az, hogy Trump vámjai csökkentik-e Xi gazdasági álmait, vagy képes lesz-e a meglévő akadályokat lehetőségekké alakítani.
Kína elméletileg 1,4 milliárd fővel hatalmas belső piaccal rendelkezik, de a helyzet az, hogy a kínaiak nem tűnnek hajlandónak költeni, amíg a gazdasági kilátások bizonytalanok. Ennek oka a lakáspiaci válság, amely sok család életmegtakarítását emésztette fel. Az ingatlanpiac összeomlása miatt sok kínai család kénytelen volt szembesülni azzal, hogy a házárak az utóbbi öt évben drámaian csökkentek. A lakásfejlesztők továbbra is építettek, miközben a piac összeomlott. Egyes becslések szerint az egész országban annyi üres lakás van, hogy azzal akár 3 milliárd ember is elférne. Kínában sok helyen „szellemvárosokkal” találkozhatunk, ahol a felépített, de üres projekteket lehet látni. Néhány ingatlan már berendezve várja a lakókat, de éjszaka, amikor az ablakok sötétek, nyilvánvalóvá válik, hogy a lakások üresek.
A kormány öt éve lépett közbe, hogy korlátozza a fejlesztők hitelfelvételi lehetőségeit, de a kár már megtörtént. Elemzők 2,5%-os csökkenést jeleznek előre az ingatlanárakban 2023-ra. A középosztálybeli kínai családok számára nemcsak az ingatlanárak jelentenek aggasztó tényezőt; sokan aggódnak amiatt is, hogy a kormány képes lesz-e nyugdíjat biztosítani számukra, hiszen az elkövetkező évtizedben körülbelül 300 millió ember, aki jelenleg 50 és 60 év között van, elhagyja a munkaerőpiacot. A 2019-es becslések szerint a kínai állami nyugdíjalap 2035-re kifogyhat a pénzből. Emellett sok fiatal, aki most végez az egyetemen, nehezen talál munkát, hiszen a 16 és 24 év közötti fiatalok közül több mint egyötöd munkanélküli a városi területeken.
A kormány nem tudja azonnal átkapcsolni a gazdaságot az Egyesült Államoknak történő értékesítésről a helyi fogyasztásra. A gazdasági nyomás miatt valószínűtlen, hogy a belső kereslet rövid távon jelentősen bővülhet. A kínai kormány az utóbbi időszakban milliárdokat fektetett be a gyermekgondozási támogatásokba, a bérek növelésébe és a jobb fizetett szabadságokba. Továbbá bejelentettek egy 41 milliárd dolláros programot is, amely kedvezményeket kínál a fogyasztói elektronikai termékekre és elektromos járművekre, hogy ösztönözzék a költést. Ugyanakkor a szakértők azt figyelik, hogy a kormány által hozott intézkedések nem fenntarthatók hosszú távon.
Xi Jinping számára sürgető, hogy a gazdasági növekedés, amelyet 13 évvel ezelőtt ígért, megvalósuljon. Tisztában van azzal, hogy Kína fiatal generációja csalódott és aggódik a jövője miatt, ami komolyabb gondokat okozhat a Kommunista Párt számára. Az utóbbi hónapokban a pénzügyi sérelmek miatt a tüntetések száma jelentősen megnőtt, bár ezeket gyorsan elnyomják és cenzúrázzák a közösségi médiában. Xi korábban azt mondta: „Csak akkor, ha az ország jól teljesít, és a nemzet jól teljesít, akkor minden egyes ember jól élhet.”
A kínai gazdaság fejlődésének kulcsa lehet a technológiai szupremácia, amelyet Trump vámjai fenyegetnek. Kína a közelmúltban szorosabb kapcsolatokat alakított ki Délkelet-Ázsiával, Latin-Amerikával és Afrikával, amely segíti a diverzifikációt. A jövő kulcsa azonban a belső piacon rejlik, és Xi Jinping reméli, hogy Kína képes lesz kihasználni a jelenlegi helyzetet, hogy új piacokat találjon. Az elkövetkező időszakban a kínai termelők valószínűleg új vásárlók után fognak kutatni, hogy kompenzálják a jelenlegi nehézségeket, és kormányzati támogatással próbálják meg felélénkíteni a gazdaságot.
