A tudományos felfedezések sokszor nem csupán a tudásunkat bővítik, hanem mélyreható változásokat idéznek elő pszichénkben is, mivel rávilágítanak a Világegyetem mértékére és a helyünkre annak kontextusában. Ilyen mérföldkő volt, amikor az első űrszondák képeket küldtek a Földről, de a másik jelentős pillanat az lehet, amikor élet nyomait fedezik fel egy másik bolygón. A közelmúltban a K2-18b nevű bolygón felfedeztek egy gázt, amelyet a Földön egyszerű tengeri élőlények állítanak elő. Ez a felfedezés egy lépéssel közelebb hozza a lehetőséget, hogy valóban rátaláljunk idegen életformákra, ami azt jelenti, hogy nem vagyunk egyedül a Világegyetemben. Prof. Nikku Madhusudhan, a Cambridge-i Egyetem Csillagászati Intézetének vezetője, aki a felfedezést végző csapatot irányította, úgy véli, hogy ez a kérdés alapvető jelentőségű, és talán a válaszra is a közeljövőben rátalálhatunk.
Ez a felfedezés azonban számos további kérdést is felvet. Ha valóban életet találunk egy másik világon, az hogyan változtatja meg emberi mivoltunkat? Őseink már régóta meséltek az égből érkező lényekről. A 20. század elején a csillagászok úgy vélték, hogy egyenesen vonalas formákat látnak a Mars felszínén, ami spekulációkat szült arról, hogy a közeli bolygón egy fejlett civilizáció élhet. Ez az elképzelés rengeteg sci-fi kultúrát inspirált, amely repülő csészealjakról és kis zöld idegenekről szólt. Az akkori politikai légkörben, amikor a nyugati kormányok a kommunizmus terjedésétől való félelmet gerjesztettek, az űrből érkező látogatókat gyakran fenyegetésként ábrázolták, akik veszélyt hoztak, nem pedig reményt.
Az évtizedek során azonban az életre utaló, eddig „a legmeggyőzőbb bizonyíték” a Marsról vagy a Vénuszról érkezett, hanem egy olyan bolygóról, amely több száz trillió mérföldnyire kering egy távoli csillag körül. A NASA és más űrügyi szervezetek eddig a Marsra összpontosították a kutatásaikat, de 1992-ben a Naprendszeren kívüli első bolygó felfedezése megváltoztatta ezt a megközelítést. Azóta már közel 6000 exobolygót azonosítottak, közülük sok gázóriás, mint a Jupiter és a Szaturnusz. Más bolygók vagy túl forrók, vagy túl hidegek ahhoz, hogy folyékony víz létezzen rajtuk, pedig a víz létfontosságú az élethez. Azonban sok bolygó található abban a zónában, amit a csillagászok „Aranyhaj zónának” neveznek, ahol a távolság „éppen megfelelő” az élet támogatásához.
A felfedezett exobolygók légkörének kémiai összetételét elemző műszerek kifejlesztése is megkezdődött. Az ambíció lenyűgöző volt, hiszen a cél az volt, hogy a távoli világok légkörén átszűrődő csillagfényt megfigyeljék, és kémiai nyomokat keressenek, amelyek a Földön kizárólag élő organizmusok által termelt molekulákra utalnak, úgynevezett biosignatúrákra. A NASA James Webb Űrteleszkópja, amely a K2-18b bolygón felfedezte a legutóbbi gáznyomokat, a valaha készült legnagyobb és legfejlettebb űrteleszkóp, amelynek 2021-es fellövése óriási izgalmat keltett a tudományos közösségben.
Prof. Madhusudhan két éven belül szeretné egyértelműen bizonyítani, hogy valóban felfedezte a biosignatúrákat a K2-18b körül. Még ha sikerül is elérnie ezt a célt, az nem fog tömeges ünneplést hozni, hanem inkább újabb tudományos vitákat indít el arról, hogy a biosignatúrák nem élő anyagok által is keletkezhetnek. A tudományos közmegegyezés végül valószínűleg elmozdul a lehetőség irányába, hogy az élet valóban létezik más világokon.
A tudósok soha nem kerestek még ennyire elkötelezetten életet más világokon, és soha nem rendelkeztek ilyen elképesztő eszközökkel a kutatáshoz. A legtöbben úgy vélik, hogy már csak idő kérdése, hogy felfedezzék az életet más bolygókon. Prof. Madhusudhan szerint az idegen élet felfedezése reményt hozhat, és alapjaiban változtatja meg az emberi pszichét, ahogyan a Világegyetemben és egymás között is tekintünk önmagunkra. A társadalmi hatások óriásiak lesznek: az emberek ráébrednek, hogy mindannyian egy közös szövet részei vagyunk, ami közelebb hozhat minket egymáshoz. Az emberi evolúció újabb lépéseként ez a felfedezés a legnagyobb tudományos, kulturális és társadalmi átalakulást hozhatja el a történelem során.
