Az Egyesült Államok megerősítette, hogy új rendszert dolgoznak ki a palesztinok humanitárius segélyezésére Gázában, magáncégek bevonásával, miközben Izrael blokádja már a harmadik hónapja tart. Mike Huckabee, az Egyesült Államok izraeli nagykövete elmondta, hogy „elosztó központokat” fognak létrehozni, amelyeket biztonsági alvállalkozók fognak védeni, és ezek kezdetben több mint egymillió embernek fognak élelmiszert és egyéb ellátmányt biztosítani. A cél az, hogy megakadályozzák, hogy a Hamász ellopja a segélyt. Huckabee tagadta, hogy Izrael részt venne a segélyek kiszállításában vagy elosztásában, de kijelentette, hogy a katonai erők biztosítják az elosztó központok körüli biztonságot.
A terv részletei a közelmúltban napvilágot láttak, és a jövőbeli együttműködésük elutasítását hangsúlyozták az ENSZ ügynökségei, amelyek szerint a tervezet „fegyverré” alakítja a segélyezést. Jens Laerke, az ENSZ Humanitárius Ügyek Koordinációs Hivatalának szóvivője elmondta, hogy „nem fognak részt venni” az ilyen jellegű kezdeményezésekben, amelyek ellentétesek az alapelveikkel. Hozzátette: „Nincs ok arra, hogy olyan rendszert hozzunk létre, amely ellentétes bármely elvont humanitárius szervezet DNS-ével.”
Márciustól kezdve Izrael teljesen leállította az ellátmányokat Gázába, beleértve az élelmiszert, menedéket, gyógyszereket és üzemanyagot, ami humanitárius válságot eredményezett a 2,1 milliós lakosság számára. Az OCHA jelentése szerint a gázai közösségi konyhák harmada az utóbbi két hétben élelmiszer- és üzemanyaghiány miatt kénytelen volt bezárni. Ezek között volt a World Central Kitchen utolsó két mezőgazdasági konyhája, amely napi 133 000 étkezést biztosított, mielőtt kedden elfogytak az alapanyagok. Az alapvető élelmiszerek ára is az egekbe szökött a helyi piacokon, a 25 kg-os lisztzsák ára például 415 dollárra nőtt Gázában, ami harmincszoros emelkedés az február végi árakhoz képest.
Huckabee újságíróknak Jeruzsálemben nyilatkozva kijelentette, hogy Donald Trump elnök sürgős ügyként tekint a gázai segélyezésre, és a csapata megbízást kapott arra, hogy „mindent megtegyen annak érdekében, hogy felgyorsítsa a humanitárius segélyek bejuttatását az emberekhez”. Izrael és az Egyesült Államok a Hamászt vádolják azzal, hogy eltéríti a segélyt. Huckabee elmondta: „A korábbi intézkedések gyakran a Hamász élelmiszerlopásával végződtek, amelyet éhező embereknek szántak.” Az ENSZ és más ügynökségek azt állítják, hogy erős felügyeleti mechanizmusaik vannak, és amikor a segélymennyiség megnövekedett Gázában, a fosztogatások száma nagymértékben csökkent. A Világegészségügyi Szervezet szerint egyetlen orvosi ellátmányukat sem lopták el a háború során.
A Trump-adminisztráció próbálja megteremteni az alapot az új segélykezdeményezés mögött, különösen az elnök jövő heti látogatása előtt a gazdag arab öbölországokban, amelyek segíthetnek a finanszírozásban. Kiderült, hogy egy nem kormányzati szervezetet alapítottak, és a segélyek szállítása nem lesz izraeli katonai ellenőrzés alatt. Huckabee hangsúlyozta: „Az izraeliek biztosítani fogják a szükséges biztonságot, mivel ez háborús övezet. De nem fognak részt venni az élelmiszer elosztásában, sőt az élelmiszer bejuttatásában sem Gázába.”
A gázai humanitárius alapítvány (GHF) úgy tűnik, hogy erre a célra jött létre. Az alapítvány által bemutatott 14 oldalas dokumentum, amelyet a BBC is megtekintett, azt ígéri, hogy négy elosztóhelyet alakítanak ki, amelyek élelmiszert, vizet és higiéniai csomagokat fognak kezdetben 1,2 millió embernek biztosítani, ami a lakosság kevesebb mint 60%-át jelenti. Az anyag hangsúlyozza, hogy a projekt célja végül az összes gázai lakos elérése. A potenciális adományozóknak szóló dokumentum azt állítja, hogy „a hónapok óta tartó konfliktusok összeomlasztották a hagyományos segélycsatornákat Gázában”. A dokumentum továbbá rögzíti, hogy a GHF-t „az emberiesség, a semlegesség, a pártatlanság és a függetlenség humanitárius elvei irányítják”.
A tervezett segélymechanizmus működéséről a gyakorlatban még nem állnak rendelkezésre teljes körű információk. A gázai háború a Hamász által vezetett, 2023. október 7-i izraeli támadások következtében robbant ki, amelyekben körülbelül 1 200 ember halt meg és több mint 250 embert túszul ejtettek. Az izraeli katonai kampány már több mint 52 700 embert ölt meg Gázában, többségük nők, gyermekek és idősek. Az izraeli biztonsági kabinet múlt vasárnap megszavazta a Hamász ellen indítandó fokozott katonai offenzívát, amely magában foglalhatja a lakosság déli irányba történő erőszakos kitelepítését, az egész terület határozatlan ideig történő megszerzését és a segélyek ellenőrzését. Ezt gyorsan széleskörű nemzetközi elítélés követte, mivel sok izraeli szövetséges hangsúlyozta, hogy Izraelnek a nemzetközi jog szerint biztosítania kell a humanitárius segélyek szabad átjárását.
A brit kormány Közel-Keletért felelős minisztere, Hamish Falconer a parlamentben elmondta, hogy a brit kormány súlyosan aggódik amiatt, hogy az izraeli bejelentések „veszélyes új szakaszba” vihetik a 19 hónapja tartó gázai háborút. Az ENSZ szerint a segélyezési rendszer, amelyet a magáncégeken keresztül kívánnak megvalósítani, nem lenne összhangban a humanitárius elvekkel, és nem felelne meg a szükségletek nagyságának. A tervezett napi 60 teherautónyi segély mennyisége messze elmarad a valós szükségletektől, és a nemzetközi segélyszervezetek által korábban igényelt mennyiség tizede.
A helyzet Gázában továbbra is válságos, a tömeges éhínség veszélye egyre nő. A gázai határátkelőhelyeknél tonnaszám állnak az ellátmányok, készen arra, hogy belépjenek, ha Izrael engedélyezné. A humanitárius válság megoldása érdekében sürgős lépésekre van szükség.
