Japán mezőgazdasági minisztere, Taku Eto, nemrégiben megjegyzést tett, amelyet azzal a szándékkal tett, hogy megnevettessen másokat: azt állította, hogy soha nem kellett rizst vásárolnia, mert a támogatóitól „bőséges” ajándékokat kap. Azonban a viccnek szánt megjegyzés nem várt felháborodást váltott ki, és ennek következtében Eto lemondásra kényszerült. A helyzet különösen aggasztó, mivel Japán az utóbbi évtizedek legnagyobb megélhetési válságával néz szembe, amely a népszerű alapélelmiszert, a rizst is érinti. Az elmúlt évben a rizs ára több mint megduplázódott, és az importált fajták is egyre ritkábbak.
Eto a lemondását megelőzően elnézést kért, mondván, hogy túllépett a határokon a helyi gyűjtésen tett megjegyzéseivel. Az ellenzéki pártok bizalmatlansági indítványt helyeztek kilátásba, ami végül a miniszter távozását eredményezte. Eto lemondása újabb csapást jelentett Shigeru Ishiba miniszterelnök kisebbségi kormányának, amely már így is a csökkenő közpublicitás miatt küzdött. Japánban a rizs hiánya korábban már politikai zavargásokat okozott, 1918-ban például egy kormányt is megbuktatott a rizs árának emelkedése miatt. A helyzet tehát érthetően érzékeny témává vált, különösen a miniszterelnök alacsony népszerűségi mutatói miatt.
A 31 éves Memori Higuchi, aki Yokohamában él és első gyermekét neveli, azt mondja, hogy a jó minőségű ételek elengedhetetlenek a szülés utáni felépüléshez, és ha a rizs ára tovább emelkedik, lehet, hogy csökkenteniük kell a rizsfogyasztást. A helyzet egyszerű kereslet-kínálati problémára vezethető vissza, mondja Kunio Nishikawa mezőgazdasági közgazdász az Ibaraki Egyetemről. Az állam 1995-ig szorosan együttműködött a mezőgazdasági szövetkezetekkel, hogy ellenőrizze a gazdák által termelt rizs mennyiségét. A törvényt ugyan ebben az évben eltörölték, de a mezőgazdasági minisztérium továbbra is becsléseket készít a keresletről, hogy a gazdák elkerülhessék a rizsfelesleg termelését.
Nishikawa professzor szerint a minisztérium hibázott a 2023-as és 2024-es keresletbecslés során: 6,8 millió tonnára becsülték a keresletet, míg a valós kereslet 7,05 millió tonna volt. A kereslet növekedésének okai között említette a turisták számának emelkedését és az éttermek látogatottságának növekedését a járvány után. Azonban a termelés még a becsült mennyiség alatt maradt, mindössze 6,61 millió tonna volt. A mezőgazdasági minisztérium szóvivője elmondta, hogy a rizs minősége is romlott az abnormálisan magas hőmérsékletek miatt, ami szintén hozzájárult a csökkent termeléshez.
Kosuke Kasahara, egy 59 éves gazda, aki generációk óta foglalkozik földműveléssel, elmondta, hogy a rizs előállítása évek óta nem volt kifizetődő. A Niigata tartományban található szövetkezet tavaly 19 000 jenért vásárolta a terményt, miközben a termelési költség körülbelül 18 500 jen volt. Az elmúlt években a kormány pénzügyi ösztönzőket kínált azoknak a településeknek, amelyek vállalták a rizstermelés csökkentését. A minisztérium szóvivője megerősítette, hogy a kormány támogatásokat nyújt azoknak, akik búzát vagy szóját termelnek rizs helyett.
A helyzet azonban megváltozott, és az árak az egekbe szöktek, a 60 kg rizs ára ma már 40 000-50 000 jen között mozog. Míg a magasabb árak rossz hír a vásárlók számára, a küzdő gazdák végre profitot termelhetnek. Az állam márciusban az árak csökkentésére próbálta kiárusítani a vészhelyzeti rizskészleteit, hogy enyhítse a közfelháborodást. Japán gazdasági helyzete annyira súlyossá vált, hogy a közelmúltban elkezdett rizst importálni Dél-Koreából, ami negyed évszázad óta nem fordult elő. A miniszterelnök az Egyesült Államokból történő rizsimport bővítéséről is beszélt, miközben a kormánya kereskedelmi megállapodásokat tárgyal Washingtonnal.
Ugyanakkor a helyi vásárlók, mint Higuchi, valószínűtlennek tartják, hogy nem japán rizst vásároljanak. A helyi termelés iránti elkötelezettség hangsúlyozása mellett a gazdák között is megoszlanak a vélemények. Egyesek úgy vélik, hogy a fiatalabb generációknak meg kell találniuk a profitabilitást, míg mások a közösségi szerepvállalás fontosságát hangsúlyozzák a vidéki területeken. A közelgő választások és a politikai érzékenység miatt a kormány számára elengedhetetlen, hogy megtalálja az egyensúlyt a fogyasztók és a gazdálkodók érdekei között.
