A vérnyomás rendszeres ellenőrzése otthon is egyszerű lehet, ha megfelelő készüléket választasz, és helyesen végzed a mérést. A vérnyomásmérők típusai, a kijelzőn megjelenő jelek és a mandzsetta elhelyezése azonban sok kérdést vethet fel. Megmutatjuk, hogyan működnek az egyes eszközök, mit érdemes figyelni vásárláskor, és melyik karon célszerű mérni.
A vérnyomásmérők típusai
A leggyakrabban háromféle vérnyomásmérővel találkozhatsz: higanyos, mechanikus, úgynevezett aneroid, valamint automata vagy félautomata digitális készülékkel. Mindegyik ugyanazt a két alapértéket méri. A szisztolés érték azt mutatja, mekkora nyomás alakul ki a szív összehúzódásakor, a diasztolés pedig a szív elernyedésekor fennálló nyomást jelzi.
Az otthoni használatra általában a felkaros, automata digitális vérnyomásmérő a legkényelmesebb. A készülék a mandzsetta felfújását és leeresztését is elvégzi, az eredmény pedig jól látható a kijelzőn. A csuklós modellek könnyebben hordozhatók, de a kar pontos tartása különösen lényeges náluk, ezért sok ember számára kevésbé megbocsátók a mérési hibákkal szemben.
A mechanikus vérnyomásmérőnél a mandzsettát kézzel vagy pumpával kell felfújni, a nyomás változását pedig skálán lehet követni. Használatához gyakorlat és fonendoszkóp szükséges. Emiatt elsősorban egészségügyi szakemberek vagy megfelelően betanított felhasználók használják.
Mit érdemes tudni a higanyos vérnyomásmérőről?
A higanyos vérnyomásmérő működése a mandzsettában kialakuló nyomást egy függőleges csőben mozgó higanyoszloppal jelzi. A leolvasott értéket a higanyoszlop magassága adja meg. Hagyományosan pontos mérőeszköznek számított, de a leolvasáshoz és a hangok értelmezéséhez gyakorlat szükséges.
A higanyos vérnyomásmérő használata során a készüléknek stabil, függőleges helyzetben kell állnia, a mandzsettát pedig megfelelően kell felhelyezni. A méréshez általában fonendoszkóp is kell. A higany mérgező anyag, ezért a készüléket nem szabad szétszerelni vagy sérülés esetén házilag javítani. Ha ilyen eszközöd van, kezeld körültekintően, és meghibásodáskor kérj segítséget szakszerviztől vagy egészségügyi szakembertől. Otthonra a digitális felkaros modell rendszerint egyszerűbb választás.
Hogyan működik a digitális vérnyomásmérő?
A digitális készülék a mandzsetta felfújásával átmenetileg összenyomja a felkari artériát. A mandzsetta lassú leeresztése közben a készülék érzékeli az artériában keletkező nyomásváltozásokat, majd ezekből kiszámítja a szisztolés és diasztolés értéket. A pulzust is megjeleníti, egyes modellek pedig szabálytalan szívritmusra utaló jelzést adhatnak.
A kijelzőn több rövidítés és vérnyomásmérő jel szerepelhet. A SYS vagy SBP a felső, szisztolés értéket, a DIA vagy DBP az alsó, diasztolés értéket jelöli. A PUL vagy szív ikonja a pulzust mutatja. A mandzsetta hibás felhelyezését, a mozgást vagy a mérés megszakadását külön szimbólum jelezheti. Az ikonok készülékenként eltérhetnek, ezért az útmutatójukat érdemes megőrizni. Egyetlen szabálytalan szívritmusra utaló jel önmagában nem jelent diagnózist, ismétlődésekor viszont beszélj orvossal.
Milyen vérnyomásmérőt vegyél?
A választásnál először azt nézd meg, hogy a készülék felkaros vagy csuklós, illetve hogy a mandzsetta mérete illeszkedik-e a karodhoz. A túl szűk vagy túl bő mandzsetta pontatlan eredményhez vezethet. A felkaros eszközökön általában könnyebb stabil, összehasonlítható méréseket végezni, ezért otthoni használatra többnyire ezt érdemes előnyben részesíteni.
Hasznos lehet a nagy, jól olvasható kijelző, az egyszerű kezelhetőség, a memóriafunkció és a több felhasználóhoz tartozó elkülönített tárolás. Ha nehezebben látod a kis jeleket, válassz olyan modellt, amelynek számai kontrasztosak és jól értelmezhetők. A hálózati és elemes működés közül azt válaszd, amelyik a mindennapi használatodhoz praktikusabb.
Ne a legtöbb funkció alapján dönts. A megbízható méréshez a megfelelő mandzsetta, a helyes használat és az ellenőrzött készülék fontosabb, mint a sok extra beállítás. Új eszköz vásárlásakor célszerű gyógyszertárban, egészségügyi szakembernél vagy megbízható forrásból tájékozódni arról is, hogy a készülék megfelel-e az elfogadott mérési követelményeknek.
A helyes vérnyomásmérés lépései
Mérés előtt pihenj néhány percet, ülj nyugodtan, és közben ne beszélj. A hátad legyen megtámasztva, a talpad a padlón, a lábadat pedig ne tedd keresztbe. A karod feküdjön kényelmesen az asztalon, nagyjából a szíved magasságában. A ruhaujj ne szorítsa el a felkart, a mandzsettát közvetlenül a bőrre vagy vékony ruhára helyezd, a készülék leírása szerint.
- Helyezd fel a mandzsettát úgy, hogy szorosan, de ne fájdalmasan illeszkedjen.
- Indítsd el a mérést, maradj mozdulatlan, és ne beszélj.
- Jegyezd fel a dátumot, az időpontot és a kapott értékeket, ha az orvosod ezt kéri.
- Eltérő eredmény esetén pihenj újra, majd mérj ismét a készülék útmutatója szerint.
A vérnyomásmérés melyik karon kérdésére nincs mindenkire érvényes, egyetlen válasz. Az első alkalommal érdemes mindkét karon ellenőrizni, lehetőleg rövid pihenő után, majd a későbbi méréseket azon a karon végezni, amelyiken rendszeresen magasabb értéket tapasztalsz. Ha tartósan jelentős különbséget látsz a két kar között, jelezd az orvosnak. A kar kiválasztásában az is számít, hogy van-e korábbi műtét, sérülés vagy más egészségügyi ok, amely miatt valamelyik oldalt kerülni kell.
Mikor kérj orvosi segítséget?
A vérnyomásértékeket befolyásolhatja a stressz, a mozgás, a koffein, a dohányzás, a fájdalom és az, hogy mennyit pihentél a mérés előtt. Ezért egyetlen mérésből nem érdemes messzemenő következtetést levonni. A többször, nyugalomban mért magas vagy szokatlanul alacsony értékeket azonban beszéld meg orvossal, különösen akkor, ha fejfájás, szédülés, mellkasi panasz, légszomj, gyengeség vagy látászavar is jelentkezik.
Hirtelen kialakuló, súlyos tüneteknél sürgős egészségügyi segítségre lehet szükség. Vérnyomáscsökkentő gyógyszer adagját ne változtasd meg saját döntésből. A mérési napló értelmezésében, a készülék kiválasztásában és a megfelelő használat ellenőrzésében orvos vagy gyógyszerész tud személyre szabott tanácsot adni.
A jó vérnyomásmérő akkor hasznos, ha rendszeresen, azonos körülmények között és nyugodtan használod. A készülék kijelzője csak adatot mutat, a jelentését mindig a mérési körülményekkel és az egészségi állapotoddal együtt érdemes értékelni.
