A Just Stop Oil (JSO) aktivistái újra előveszik transzparenseiket, felöltik híres narancssárga mellényüket, és feltöltik hangosbeszélőiket – ezt a rutint már sokszor végigcsinálták. Mindössze három év telt el azóta, hogy leveszték a levest, kukoricakeményítő festékkel fújták le a híres festményeket, és számos utat blokkoltak, aminek következtében a klímaaktivisták csoportja az ország egyik legkevésbé népszerű kampányoló szervezetévé vált. Szombaton több száz aktivista várható London központjában. Azonban a JSO gyülekezése ezúttal teljesen más lesz, mint a korábbiak. Egyrészt a rendezvény létezése nem titok, másrészt pedig valószínűtlen, hogy a megszokott tömeges zűrzavart kellene elviselni. Valójában ez lesz az utolsó tüntetésük. A JSO hivatalosan úgy fogalmaz, hogy „felfüggesztik a láthatósági mellény viselését”, és befejezik a polgári engedetlenségi kampányukat. A csoport hivatalos álláspontja szerint megnyerték a csatát, mivel követelésük, miszerint ne legyenek új olaj- és gázlicencek, most már kormányzati politikává vált. A csoport tagjai azonban magánéletükben elismerik, hogy az új, szigorú hatalomgyakorlási intézkedések, amelyek a zavaró tüntetések rendőri kezelését célozták, szinte lehetetlenné tették számukra, hogy működjenek. Sarah Lunnon, a JSO egyik alapítója elmondta, hogy a szombati találkozó „örömteli ünneplés” lesz. „Hihetetlen dolgokat értünk el együtt, annyi mindent megosztottunk egymással” – tette hozzá.
Nemcsak a JSO tagjai ünnepelnek, hanem sok ezer autós, akik eddig késlekedtek, a művészetkedvelők, akik felháborodtak a nagy festmények elleni támadások miatt, valamint a sport- és színházkedvelők, akiket megzavartak az eseményeik. A rendőrségnek is megkönnyebbülés, hiszen a JSO tüntetéseinek rendőri kezelése ezernyi órát emésztett fel, és milliókba került. 2023-ban a Londoni Met rendőrség azt nyilatkozta, hogy a csoport tüntetései közel 20 millió fontba kerültek. De a JSO megszűnése számos nagy kérdést is felvet, például azt, hogy valóban véget ért-e a zavaró klímaaktivizmus az Egyesült Királyságban, vagy az alulról szerveződő csoportok új, még zavaróbb és káoszhoz vezető akciókat indíthatnak.
A JSO stratégiája kis csoportokból álló elkötelezett aktivisták által végrehajtott célzott akciók voltak, amelyek maximális zűrzavart vagy nyilvános felháborodást okoztak. Azonban szigorú belső szabályaik voltak: az akcióknak erőszakmenteseknek kellett lenniük, és az aktivistáknak felelősséget kellett vállalniuk – várniuk kellett a letartóztatásra. Az olyan vezetők, mint Roger Hallam, aki eredetileg öt év börtönbüntetést kapott azért, mert megpróbálta megzavarni a forgalmat a M25-ös autópályán, fontosnak tartották, hogy láthatóan büntetést kapjanak, mert ez a nyilvánosság figyelmét is felkeltette. A rendőrség, a közvélemény haragjától és a kedvezőtlen médiaképétől fűtve, több hatalmat követelt a „ökológiai őrültek”, ahogyan a Sun újság nevezte őket, és más tüntetők megfékezésére. A politikai döntéshozók figyeltek a kérésre. A legnagyobb változást a 2022-es Rendőrségi, Bűnügyi, Büntetési és Bírósági Törvény hozta, amely szerint a „szándékos vagy gondatlan közszolgáltatás zavarása” törvényes bűncselekménnyé vált.
A következő évben a Közrendvédelmi Törvény kibővítette a rendőrség hatáskörét a tüntetések kezelésére, új bűncselekményeket vezetve be, például „zárolás” tárgyakhoz, súlyos zűrzavart okozó alagútásás, valamint a nagy infrastruktúrákba való beavatkozás. Eközben a bírák, a felsőbb bíróságok által támogatva, megakadályozták a tüntetők jogát, hogy „törvényes mentséget” kérjenek a cselekedeteikre a többségében tüntetési ügyekben. A Fellebbviteli Bíróság elismerte, hogy a vádlottak „hite és motivációja” túl távoli ahhoz, hogy törvényes mentséget képezzen a tulajdon rongálására. Mostantól a bíróságokban a kérdés csupán az volt, hogy a vádlottak elkövették-e a bűncselekményt, nem pedig az, hogy miért tették azt.
A JSO jövője körüli kérdések megvitatása közben sokan úgy vélik, hogy a hagyományos, felelősségteljes tüntetési formák nem fenntarthatók, mivel az aktivisták évekre börtönbe kerülhetnek egyetlen akció után. Az utóbbi egy évben egy „Shut the System” (STS) nevű csoport bűncselekményeket hajtott végre pénzügyi és biztosítási cégek irodáin, ablakok betörésével és zárak megragasztásával. Egy szervezőjükkel beszélgetve a csoport képviselője elmondta, hogy a jogi változások miatt a felelősségteljes tüntetések már nem életképesek. „Lehetetlen lenne fenntartani egy hatékony kampányt, ha az emberek évekre börtönbe kerülnének egyetlen akció után” – mondta. A JSO akcióihoz hasonló zűrzavart okozó tüntetések, de jogi következmények nélkül, sok autóst megijeszthetnek.
A JSO megszűnésével a klímavédelmi mozgalom jövőjéről is komoly kérdések merülnek fel, és sokan a demokratikus rendszeren belüli hatékonyabb fellépést javasolják. Az aktivisták számára a cél az, hogy a közvélemény széles támogatását elnyerjék, és megkérdőjelezzék a kormányzati intézkedéseket a klímaváltozás ellen. Az új formák és stratégiák megjelenése elkerülhetetlen, és a JSO tagjai is tudják, hogy a mozgalom nem érhet véget, hiszen a klímaváltozás problémája továbbra is sürgető.
