A brit jegybank, a Bank of England, csökkentette az alapkamatot 4,25%-ra a korábbi 4,5%-ról, ami már a negyedik kamatcsökkentés az elmúlt egy évben. Andrew Bailey, a jegybank kormányzója, aki a döntést bejelentette, utalt rá, hogy a jövőben további csökkentések is várhatóak, bár konkrét előrejelzéseket nem kívánt adni. Bailey hangsúlyozta, hogy továbbra is úgy véli, hogy a kamatcsökkentés fokozatos és óvatos irányban halad. Az új kamatszint bejelentésekor a Bank of England azt is megjegyezte, hogy az esetleges globális kereskedelmi háború hatással lehet a brit gazdasági növekedésre, ezért a kamatcsökkentést indokolták.
A jegybank kormányzója üdvözölte a közelmúltban aláírt brit-amerikai megállapodást a vámok csökkentéséről, amely szerinte fontos jelzés lehet, és reméli, hogy ez a megállapodás más hasonló üzletek sorozatának kezdete is lehet. Hozzátette, hogy egy brit kereskedelmi megállapodás az Európai Unióval is kedvező lenne a gazdaság számára. Bailey véleménye szerint a kereskedelem fontosságát talán egy kis „rángatásra” van szükség, hogy emlékeztessük magunkat arra, mennyire lényeges a kereskedelmi kapcsolatok fenntartása.
A legfrissebb kamatcsökkentés hátterében az áll, hogy a Bank of England aggódik a globális kereskedelmi konfliktusok miatt, amelyek csökkenthetik a gazdasági növekedést. Ugyanakkor a kereskedelmi háború hosszú távon alacsonyabb inflációt is eredményezhet, mivel olyan országok, mint Kína, olcsó árukat keresnek más piacokra, miután az amerikai piac szűkebbé vált. Bailey kifejtette, hogy a kamatok csökkentésének iránya „lefele” mutat, de a jövőbeli kamatcsökkentések várhatóan fokozatosak lesznek.
A Bank of England legutóbbi üléséről készült jegyzőkönyv azt mutatja, hogy a kamatmeghatározó bizottság tagjai között megoszlás volt a döntésben. A kilenc tagból öten a 4,25%-ra való csökkentést támogatták, míg ketten a 4%-ra való nagyobb csökkentést javasolták, két tag pedig nem kívánt változtatni a jelenlegi kamaton. A Bank alapkamatának szintje befolyásolja a kereskedelmi bankok és hitelintézetek által kínált kamatlábakat. Az utóbbi évek magasabb kamatszintje miatt az emberek többet fizettek a hitelekért, például lakáshitelekért és hitelkártyákért, viszont a megtakarítók is kedvezőbb hozamokra számíthattak.
Jelenleg a magánszemélyek körében a fix kamatozású hitelek dominálnak, de sokan a megújításkor magasabb törlesztőrészletekkel szembesülhetnek. Az utóbbi időszakban a lakáshitel-kamatok fokozatosan csökkentek, mivel a piacok és a hitelezők további kamatcsökkentéseket várnak az év folyamán. Legutóbb a két éves fix lakáshitel átlagos kamata 5,14%, míg az ötévesé 5,08% volt. Körülbelül 600 ezer lakástulajdonos rendelkezik olyan lakáshitellel, amely a Bank of England kamatát követi, így a kamatcsökkentés közvetlen hatással lesz a havi törlesztőrészleteikre. A banki szakmai testület, a UK Finance, becslése szerint egy tipikus nyomott kamatozású lakáshiteles körülbelül 29 fonttal kevesebb törlesztést teljesíthet a legutóbbi kamatcsökkentés következtében.
Vanda, egy lakástulajdonos, aki nyomott kamatozású hitellel rendelkezik, elmondta, hogy nagyon jó kamatot kapott, de amikor a kamatok emelkedtek, akkor „csapdába esett”. Hozzátette, hogy a csökkenés segítene neki, különösen, mivel nemrégiben elvesztette az állását. Az inflációt célzó intézkedések keretében a Bank of England az éves inflációs célt 2%-on tartani próbál. A legfrissebb adatok szerint az Egyesült Királyságban az infláció 2,6%-kal emelkedett az előző év márciusához képest, de a közeljövőben várhatóan újabb emelkedés következik be a háztartási költségek növekedése miatt. A Bank előrejelzése szerint az infláció „ideiglenesen” 3,5%-ra nőhet az idén, mielőtt a következő hónapokban csökkenne az olaj- és gázárak csökkentésének hatására.
A magas kamatok alkalmazásának elmélete az infláció kezelésére az, hogy a drágább hitelek miatt az emberek kevesebb pénzt költenek, ami csökkenti a keresletet és ezáltal a termékek áremelkedését. Ugyanakkor ez egyensúlyozási feladat, mivel a magas kamatok károsíthatják a gazdaságot, ha a vállalatok elhalasztják a termelésbe és a munkaerőbe való befektetéseket. A Bank of England várakozásai szerint az Egyesült Királyság gazdasági növekedése az első negyedévben erősebb lesz, mint azt korábban gondolták, 0,6%-os növekedéssel, amit az amerikai cégek raktározási tevékenységei is segítettek, hogy felkészüljenek Trump vámjainak bevezetésére. Az hivatalos adatok a következő héten kerülnek nyilvánosságra, és egy ilyen növekedés üdvözlendő lenne a kormány számára, amely számára a gazdasági növekedés a legfőbb prioritás. A kormány költségvetési döntése alapján a nemzeti biztosítást az előző hónapban emelték a munkáltatók számára, ám a Bank szerint a adóemelés hatása eddig viszonylag kicsi volt, bár a bizalmat a vállalatok körében az utóbbi hónapokban megingott. A cégek sok esetben a „várj és nézz” megközelítést alkalmazzák, hogy lássák, miként alakul a brit gazdaság, mielőtt új alkalmazottakat vesznek fel vagy befektetéseket eszközölnek. Rachel Reeves pénzügyminiszter üdvözölte a legutóbbi kamatcsökkentést, de hangsúlyozta, hogy még sok a tennivaló, és tudja, hogy a családok továbbra is éreznek anyagi nyomást. Bailey elmondta, hogy a brit gazdaság számára még sok tennivaló van: „Az utóbbi 15 évben, igazából a pénzügyi válság óta, a növekedés üteme folyamatosan alacsonyabb volt, mint korábban.”
