A tudományos felfedezések nem csupán a tudásunkat bővítik, hanem alapvetően megváltoztatják a pszichénket is, hiszen rávilágítanak az Univerzum méreteire és a helyünkre benne. Ilyen pillanat volt például, amikor az űrszondák először küldtek képeket a Földről. Most pedig egy újabb figyelemre méltó felfedezésről beszélhetünk, amely a K2-18b nevű bolygón egy olyan gáz jelenlétét jelzi, amely a Földön egyszerű tengeri organizmusok által termelődik. Ennek a felfedezésnek a jelentősége abban rejlik, hogy a tudósok szerint a valódi idegen élet felfedezése közelebb került hozzánk, mint valaha. Prof. Nikku Madhusudhan, a Cambridge-i Egyetem Csillagászati Intézetének vezetője úgy véli, hogy ez a kérdés a legfontosabb, amivel valaha foglalkozhattunk, és talán a válasz is a közelben van.
Az űrkutatás történetének során az emberek mindig is fantáziáltak az égi lényekről. A 20. század elején a csillagászok azt hitték, hogy egyenes vonalú képződményeket látnak a Mars felszínén, ami felvetette, hogy a bolygó lakott lehet. Ez a gondolat rengeteg sci-fi kultúrához vezetett, amely UFO-król és zöld kis lényekről szólt. Az akkori politikai légkör, amely a kommunizmus terjedése miatti félelemmel volt átitatva, a világűrből érkező látogatókat gyakran fenyegetésként ábrázolta, akik inkább veszélyt hoznak, mint reményt. Az évtizedek során azonban az „eddig legerősebb bizonyíték” a más világokbeli élet létezésére nem a Marsról vagy a Vénuszról érkezett, hanem egy távoli csillag körüli bolygóról, amely több száz trillió mérföldre található.
Az idegen élet kutatása komoly kihívások elé állítja a tudósokat, többek között azt, hogy hol keressék. A NASA korábban a Marsra összpontosított, ám 1992-ben felfedezték az első bolygót, amely egy másik csillag körül keringett, ami megváltoztatta a kutatás irányát. Azóta majdnem 6000 exobolygót fedeztek fel, sok közülük gázóriás, mint a Jupiter és a Szaturnusz. Más bolygók túlságosan forrók vagy hidegek ahhoz, hogy folyékony víz támogathassa az életet, de sokan az úgynevezett „Aranyhaj zónában” helyezkednek el, ahol a távolság megfelelő ahhoz, hogy az élet fennmaradhasson. Prof. Madhusudhan véleménye szerint galaxisunkban akár több ezer ilyen bolygó is létezhet.
A felfedezések során a tudósok olyan eszközöket fejlesztettek ki, amelyek képesek elemezni az exobolygók légkörének kémiai összetételét. A NASA James Webb Űrteleszkópja, amely az említett K2-18b bolygón észlelte a gáz jelenlétét, a valaha készült legfejlettebb űrteleszkóp, amelynek 2021-es indítása óriási izgalmat keltett a kutatók körében. Azonban a JWST-nek vannak korlátai: nem képes észlelni olyan távoli bolygókat, mint a miénk, mivel a közeli csillagok fénye elhomályosítja a képet. A NASA ezért tervezi a Habitable Worlds Observatory (HWO) megépítését, amely a 2030-as években indul, és amely képes lesz felfedezni és megvizsgálni a hasonló légkörű bolygókat.
Prof. Madhusudhan reméli, hogy két éven belül elegendő adatot tud majd gyűjteni ahhoz, hogy bizonyítani tudja a K2-18b körüli biosignatúrák létezését. Azonban még ha sikerülne is bizonyítania, ez nem vezetne azonnali ünnepléshez; inkább egy újabb tudományos vita kezdetét jelentené arról, hogy a biosignatúrák előállítása lehetséges-e nem élő anyagok által. Ahogy egyre több adat gyűlik össze, és a kémikusok nem találnak alternatív magyarázatokat a biosignatúrákra, a tudományos konszenzus lassan a más világokon való élet létezésének valószínűségére fog elmozdulni.
A tudományos kutatások soha nem voltak ilyen intenzívek, és a kutatók egyre inkább abban a hitben élnek, hogy idő kérdése, mikor fedeznek fel életet más világokon. Prof. Madhusudhan úgy véli, hogy az idegen élet felfedezése nem félelmet hoz, hanem reményt. A társadalmi hatások óriásiak lesznek, hiszen megváltoztatják az emberi létezésünket, és közelebb hoznak minket egymáshoz, mivel ráébredünk, hogy mindannyian egy nagyobb egész részei vagyunk. Az ilyen felfedezések folytatják az emberi evolúciót, és új perspektívát adnak a világegyetemhez való viszonyunkban. Az emberiség helye a kozmoszban újraértékelődhet, ahogy felfedezzük, hogy nem vagyunk egyedül.
