Oroszország továbbra is milliárdokat keres fosszilis energiahordozók exportjával, a nyugati országok felé, ami jelentős mértékben hozzájárul a Ukrajna ellen indított teljes körű inváziójának finanszírozásához, amely már a negyedik évébe lépett. Az invázió 2022 februári kezdete óta Oroszország több mint háromszoros hasznot realizált a szénhidrogének exportjából, mint amennyi segélyt Ukrajna kapott szövetségeseitől. A BBC által elemzett adatok szerint Ukrajna nyugati szövetségesei többet fizettek Oroszországnak a szénhidrogénekért, mint amennyit Ukrajnának adtak segélyként. A kampányolók arra figyelmeztetnek, hogy az európai és észak-amerikai kormányoknak többet kellene tenniük annak érdekében, hogy megakadályozzák az orosz olaj és gáz áramlását, amely táplálja a háborút Ukrajna ellen. Az olaj- és gázbevételek kulcsszerepet játszanak Oroszország háborús gépezetének fenntartásában, hiszen ezek a források a költségvetésének közel egyharmadát, valamint exportjának több mint 60%-át teszik ki.
A 2022 februárjában bekövetkezett invázió után Ukrajna szövetségesei szankciókat vezettek be az orosz szénhidrogének ellen. Az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság betiltotta az orosz olajat és gázt, míg az EU a tengeri orosz nyersolaj importját tiltotta meg, a gázra azonban nem terjedtek ki a szankciók. Ennek ellenére 2023. május 29-ig Oroszország több mint 883 milliárd eurót (973 milliárd dollárt) keresett fosszilis energiahordozók exportjából, köztük 228 milliárd eurót a szankcionáló országoktól, a Központi Energia- és Tiszta Levegőkutató Központ (CREA) adatai szerint. Ennek a hatalmas összegnek a legnagyobb része, 209 milliárd euró, az EU tagállamaiból származott. Az EU-s államok továbbra is importálták a vezetékes gázt közvetlenül Oroszországból, egészen addig, amíg Ukrajna 2025 januárjában meg nem szüntette a tranzitot; a nyersolaj még mindig érkezik Magyarországra és Szlovákiába. Az orosz gáz mennyisége is folyamatosan nőtt, különösen Törökországon keresztül: a CREA adatai szerint 2025 januárjában és februárjában 26,77%-kal nőtt a mennyiség az előző év azonos időszakához képest. Magyarország és Szlovákia is folyamatosan kapja az orosz vezetékes gázt Törökországon keresztül.
A nyugat erőfeszítései ellenére a 2024-es évben az orosz fosszilis energiahordozókból származó bevételek mindössze 5%-kal csökkentek a 2023-as évhez képest, míg az export mennyisége 6%-kal esett vissza. Érdekes módon tavaly az orosz nyersolaj exportból származó bevételek 6%-kal növekedtek, míg a vezetékes gáz bevételek 9%-kal emelkedtek. Az orosz becslések szerint a gázexportok Európába 2024-ben akár 20%-kal is emelkedtek, a cseppfolyósított földgáz (LNG) export pedig rekord szintre nőtt. Jelenleg Oroszország LNG exportjának fele az EU-ba irányul.
Kaja Kallas, az EU külpolitikai vezetője azt nyilatkozta, hogy az unió nem vetett be „a legszigorúbb szankciókat” az orosz olajjal és gázzal szemben, mivel néhány tagállam attól tart, hogy ez eszkalálja a konfliktust, és mert ezek vásárlása „rövid távon olcsóbb”. Az LNG importok nem szerepeltek az EU által jóváhagyott legújabb, 17. szankciós csomagban, de az unió elfogadott egy ütemtervet az összes orosz gázimport leállítására 2027 végéig. Az adatok azt mutatják, hogy Oroszország fosszilis energiahordozók értékesítéséből származó bevételei folyamatosan meghaladják Ukrajna szövetségeseitől kapott segélyek mértékét. A fosszilis energiahordozók iránti kereslet megnehezíti a nyugat erőfeszítéseit Oroszország háborús finanszírozásának korlátozására.
Mai Rosner, a Global Witness kampánycsoport vezető kampányolója kijelentette, hogy sok nyugati politikai döntéshozó attól tart, hogy a orosz energiahordozók importjának csökkentése magasabb energiaárakat eredményez. „Nincs valós vágy sok kormányban arra, hogy korlátozzák Oroszország olajtermelési és -eladási képességét. Túl sok a félelem azzal kapcsolatban, hogy ez mit jelentene a globális energia piacok számára” – tette hozzá. Az orosz olaj egy része, amelyet exportálnak, harmadik országokban kerül feldolgozásra, és a „finomító kiskapu” révén jut el a nyugati piacokra. A CREA három „mosodai finomítót” azonosított Törökországban és három India területén, amelyek orosz nyersolajat dolgoznak fel, és az így előállított termékeket a szankcionáló országokba értékesítik. Az indiai olajügyi minisztérium a CREA jelentését „csalóka erőfeszítésnek” nevezte, amely India hírnevét rontja.
A kampányolók és szakértők szerint a nyugati kormányoknak megvannak a szükséges eszközeik és lehetőségeik ahhoz, hogy megakadályozzák az olaj- és gázbevételek áramlását a Kreml pénztárcájába. Az orosz korábbi energiaügyi miniszter, Vladimir Milov, aki ma Vlagyimir Putyin elkötelezett ellenfele, úgy véli, hogy a kereskedelemre vonatkozó szankciókat szigorúbban kellene érvényesíteni, különösen az olajár-maximumot, amelyet a G7 országok vezettek be, és amely szerinte „nem működik”. Ugyanakkor attól tart, hogy a Donald Trump által indított amerikai kormányzati átalakítások gátolni fogják az olyan ügynökségeket, mint a Pénzügyminisztérium vagy a Külföldi Eszközök Ellenőrzési Hivatala, amelyek kulcsszerepet játszanak a szankciók érvényesítésében. Az orosz „árnyékhajó-flotta” elleni folyamatos nyomás is egy másik lehetőség, amelyet a szankciók kijátszására használnak.
A nyugati kormányoknak szorosabb együttműködésre lenne szükségük a szankciók érvényesítésében, és a finomító kiskapu bezárása és az orosz LNG exportok leállítása fontos lépések lennének a nyugat orosz fosszilis energiahordozóktól való függetlenségének véglegesítésében. A CREA adatai szerint az EU viszonylag könnyen lemondhatna az orosz LNG importokról, hiszen az orosz LNG exportjának fele az EU-ba irányul, ugyanakkor az EU 2024-es összes LNG gázfogyasztásának csupán 5%-a sz
