A tudományos felfedezések néha nem csupán a tudásunkat bővítik, hanem alapvetően megváltoztatják a világról alkotott képünket és helyünket az univerzumban. Ilyen mérföldkő volt az, amikor először küldtek vissza képeket a Földről az űrhajók, de hasonló jelentőséggel bír a más világokon található élet felfedezése is. A legfrissebb hírek szerint a K2-18b nevű bolygón olyan gáz nyomait találták, amely a Földön egyszerű tengeri organizmusok által termelődik. Prof. Nikku Madhusudhan, a Cambridge-i Egyetem Csillagászati Intézetének vezetője, a felfedező csapat vezetője úgy véli, hogy a közeli jövőben valóban felfedezhetjük az idegen életet, ami azt jelentené, hogy nem vagyunk egyedül az univerzumban.
A tudományos közösségben ez a felfedezés rengeteg kérdést vet fel. Ha valóban találunk életet egy másik világon, az hogyan változtatja meg az emberi faj jövőjét? Őseink már régóta meséltek olyan lényekről, akik az égen élnek, és a 20. század elején az asztronómusok úgy vélték, hogy Mars felszínén egyenes vonásokat látnak, ami arra utalt, hogy esetleg egy fejlett civilizáció otthona lehet. Az elképzelés egy virágzó, pulp sci-fi kultúrát indított el, amely repülő csészealjakról és kis zöld idegenekről szólt. Ekkoriban a nyugati kormányok a kommunizmus terjedésétől való félelmet gerjesztették, így az űrből érkező látogatókat gyakran fenyegetésként ábrázolták, nem pedig remény forrásaként.
Az évtizedek során azonban a legújabb felfedezés, amely a „legmeggyőzőbb bizonyíték” élet más világokon való létezésére, nem Marsról vagy Vénuszról, hanem egy távoli csillag körüli bolygóról érkezett. A kutatók számára az egyik legnagyobb kihívás az, hogy tudják, hol keressenek. A NASA eddig elsősorban Marsra összpontosított, de 1992 óta, amikor felfedezték az első exobolygót, a figyelem fokozatosan áttevődött. Azóta már több mint 6000 exobolygót fedeztek fel, közülük sok gázóriás, mint a Jupiter és a Saturnus. A felfedezések során sok bolygó a „Goldilocks zónában” található, ahol a távolság „éppen megfelelő” ahhoz, hogy víz legyen rajtuk, ami elengedhetetlen az élethez.
Ahogy felfedezték ezeket az exobolygókat, a tudósok olyan eszközöket fejlesztettek ki, amelyek képesek elemezni a légkörük kémiai összetételét. Ambíciójuk lenyűgöző volt: meg akarták ragadni azokat a kis mennyiségű csillagfényt, amely átszűrődik ezeknek a távoli világoknak a légkörén, és tanulmányozni akarták a molekulák kémiai ujjlenyomatait, amelyek a Földön csak élő organizmusok által keletkeznek, úgynevezett biosignatúrákat keresve. A NASA James Webb Űrteleszkópja, amely a legújabb felfedezés során észlelte a K2-18b bolygón található gázt, a valaha készült legfejlettebb űrteleszkóp, amelynek 2021-es indítása óriási izgalmat hozott a tudósok számára.
Bár a Webbnek vannak korlátai, és nem képes észlelni a Földünkhöz hasonlóan kicsi bolygókat a közeli csillagok körül, a NASA tervezi a Habitable Worlds Observatory (HWO) megépítését, amely a 2030-as években indul. Ezen kívül a közeljövőben elindul az Európai Déli Obszervatórium (ESO) rendkívül nagy teleszkópja, amely a chilei sivatag tiszta égboltját figyeli. Prof. Madhusudhan reményei szerint két éven belül elegendő adatot gyűjthet össze ahhoz, hogy egyértelműen bizonyítani tudja a K2-18b körüli biosignatúrák létezését.
Még ha sikerrel is jár, ez nem hoz majd tömeges ünneplést az idegen élet felfedezésével kapcsolatban. Helyette egy új tudományos vita kezdődik arról, hogy a biosignatúrák nem élő forrásokból is származhatnak-e. Ahogy újabb és újabb adatok gyűlnek össze, és a kémikusok kudarcot vallanak a biosignatúrák alternatív magyarázatainak keresésében, a tudományos konszenzus fokozatosan elmozdulhat afelé a valószínűség felé, hogy az élet valóban létezik más világokon.
A tudósok soha nem kerestek még ennyire eltökélten életet más világokon, és soha nem voltak olyan csodálatos eszközök a rendelkezésükre, mint most. Sokan, akik a területen dolgoznak, úgy vélik, hogy a felfedezés csupán idő kérdése. A prof. Madhusudhan szerint az idegen élet felfedezése nem félelmet, hanem reményt hoz. „Amikor az égre nézünk, nem csupán fizikai objektumokat, csillagokat és bolygókat látunk, hanem egy élő eget. Ennek társadalmi következményei óriásiak lesznek. Ez alapvetően megváltoztatja az emberi pszichét, ahogyan önmagunkat és egymást látjuk, és minden nyelvi, politikai, földrajzi határ eltűnik, ahogy rájövünk, hogy mindannyian egyek vagyunk.”
