Scroll Down
„Különleges fejezetek a magyarországi zsidó sport történelméből” címmel rendezett konferenciát az EMG 2019 Sport Kft., a Testnevelési Egyetemmel és a Magyar Olimpiai és Sportmúzeummal közösen.
Sterbenz Tamás, a Testnevelési Egyetem általános rektorhelyettese bevezetőjében többek között arról beszélt, fontos tudni, hogy a zsidóság mivel járult hozzá a magyar sport történetéhez.
Stella Syrkin a Maccabi-mozgalom történetét mutatta be. Az első zsidó sportklub 1895-ben alakult, Isztambulban. Ott élő német zsidók alapították, miután nem csatlakozhattak más egyesülethez. Ezután sorra alakultak a különböző egyesületek, és a Maccabi hamarosan nem csak sport, hanem ifjúsági és kulturális mozgalommá is vált. 1921-ben Karlovy Varyban meg is alakult a Maccabi Világszövetség, majd 8 évvel később Prágában megrendezték az első Maccabi Európa Játékokat, három évvel később Tel Avivban az első Világjátékokat. Mára pedig a Maccabiah a világ harmadik legnagyobb multisport eseményévé vált, az olimpia és az Universiade után.
Jusztin Ádám, a 15. Maccabi Európa Játékok szervezőbizottságának társelnöke a magyar Maccabi-mozgalom, a Maccabi VAC sportegyesület történelméről beszélt, amely 1906-ban alakult, első magyarországi cionista multisport egyesületként. A Maccabi VAC is több volt sportegyesületnél, hiszen kulturális programokat is szervezett. A legeredményesebb időszaka az 1920-as, 30-as években volt, de a zsidótörvények hamarosan ellehetetlenítették a működését, majd 1941-ben be is tiltották. Az egyesület sok tagja, vezetője a Holocaust áldozata lett. A háború után a kommunista diktatúra sem engedte a Maccabi VAC újjáalapítását. Az áttörés végül 1989-ben következett be.
Deutsch Tamás, a 15. Maccabi Európa Játékok Védnöki Testületének elnöke a 131 éves MTK történetét mutatta be, amelyet annak idején két okból alapítottak: egyrészt azért, mert a mindennapokban lassan haladt az emancipáció, másrészt azért, mert a többi egyesület elég konzervatív volt, és a tornán és atlétikán kívül nem nagyon volt más sportra lehetőség. Az MTK volt az első egyesület, amelyben sportolhattak nők, vagy amelyben külföldi edzők és külföldi sportolók voltak. A vészkorszak az MTK-t is érintette, sok sportolója, vezetője, szurkolója áldozatául esett, 1942-ben be is tiltották. 1945-ben újjáalakult, de a kommunista diktatúra a színei elhagyására és többszöri névváltoztatásra kényszerítette. Az identitását csak a 70-es, 80-as években kezdte újraéleszteni a klub, amely mindig világi sportegyesület volt, de ezer szállal kötődik a budapesti zsidó közösséghez.
Kő András újságíró, valamint Szegedi Péter és Dénes Tamás sporttörténészek a labdarúgás történetét idézték fel, külön kiemelve a két csapat szerepét: azokét a játékosokét és edzőkét, akik komoly sikereket értek el, például a nemzetközi karriert befutó Guttmann Béláét.
Az előadó a Magyar Olimpiai és Sportmúzeum igazgatója. Évtizedek óta kutatja a magyar sport történetét, ezen belül kiemelten foglalkozik az olimpiák történetével. A magyar zsidó származású sportolókról 1993-ban, Tel Avivban készítette az első kiállítását, azóta is számos kiállítás és kiadvány megvalósításában közreműködött.
Szabó Lajos arról beszélt, hogy miért fontos a kisebbségeknél a sport: identitást tud képezni. Ezután bemutatta a legsikeresebb zsidó származású sportembereket, az első olimpiai bajnok Hajós Alfrédtól és az első világbajnok Kronberger Lilitől vívó-, birkózó és vízilabda-bajnokokig.
Az előadó sporttörténész, a Testnevelési Egyetem nyugalmazott egyetemi docense. Kutatási területe az olimpiatörténet, az egyetemes és magyar sporttörténet, valamint a sportdiplomácia.
Szikora Katalin zsidó származású sportdiplomaták (Kemény Ferenc és Mező Ferenc), sportvezetők (Fischer Mór, Donáth Leó, Brüll Alfréd) és mecénások (Goldberger Leó, Aschner Lipót, Weiss Manfréd) élettörténetét mutatta be.